-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nem akartam hinni a fülemnek. Csak álltam és néztem magam
elé.
-
Ez nem lehet igaz…én most…most megyek és
elmondom Sebnek,hogy mit tettem…
-
Ne menj…
-
De megyek…
-
Ne már…- fogta meg a karom- nem történt
semmi…vicceltem…tudom,rossz poén volt…kiütötted magad,ágyba tettelek,aztán én
lefeküdtem a padlóra…nem volt kényelmes,ezért melléd másztam,de akkor meg
akartál csókolni…jelzem egyszer sikerült…és ha akartam volna,megtörténik a
többi is,de nem használtalak ki…így volt korrekt….
-
Akkor nem feküdtünk le egymással?
-
Ha szigorúan szó szerint vesszük akkor de…de nem
volt köztünk testi kapcsolat ha erre gondolsz…
-
Megcsókoltalak?- kérdeztem bután
-
Meg…már nem tudtam mit tenni…
-
Te szegény…- nevettem el magam
-
Nem volt egyszerű kimászni az ágyból,amikor
felajánlottad,hogy szórakoztatsz….
-
Soha többé bort…komolyan…
-
Mi lesz most?- kérdezte komolyra fordítva a szót
Nem válaszoltam,csak puszit nyomtam az arcára és kimentem.
Egyenesen a szobámba. A rögzítőn Britta üzenete várt,amelyben közölte,minden
rendben van a kis ügyünkkel kapcsolatban és elsimította a dolgokat. További 2
üzenet várt. Seb ömlengős szerelmi vallomása mellett Anette köszönetnyilvánítása a csokiért. Seb a
vallomás mellé beiktatott egy randifelkérést is,aminek igazán örültem . Miután
választottam erre egy ruhát lementem a recepcióra és küldettem egy üveg
vörösbort Marknak a következő üzenettel:
„Köszönöm a szép estét és azt,hogy hidegfejű tudtál
maradni…hogy hogyan tovább,azt nemsokára megtudod…egy olyan puszi amit este
kaptál :P”
Miután ezzel is megvoltam nekiláttam a cikknek. Bár nem
tudtam,mit akarok írni,a sorok csak teltek és teltek. Kopogtak. Dan volt,akit
az érkezésünk óta nem igazán láttam.
-
Gondoltam a cikkedhez talán jól jönne pár
kép…tudod…közös kiküldetésen vagyunk itt…
-
Köszi a képeket…jobb lesz ha most mész…
-
Jobb ha végre eldöntöd,mit akarsz…
-
Igazad van…- toltam ki a szobából
Elővettem a legszexibb ruhát a bőröndömből és letettem az
ágyra. Ekkor kopogtak. Seb állt az ajtóban egy szál rózsával és egy elbűvölő
mosollyal az arcán.
-
Gondoltam ha már papíron pár vagyunk,mi lenne,ha
vacsorázni vinnélek…
-
Holnap korán kelsz,nem?
-
Te is…az edzés előtt egy sajtótájékoztató vár
ránk….
-
Akkor?
-
Kérlek….- nézett boci szemekkel
-
Na jó- mosolyogtam rá
Felvettem a ruhát,aztán beleugrottam a magassarkúmba.
Szerettem volna azt hinni,hogy minden amit teszek helyes,de bennem volt,hogy
talán nem ez a helyes út. A vacsora jól sikerült. Rengeteget nevettünk és ez
nekem nagyon hiányzott.
-
Mi a véleményed a versenyhétvégés szexről?
-
Hogy?- nyelte félre a baracklevet ami épp a szájában
volt
-
Elméleti kérdés…kutató újságíró…vagy ilyesmi
vagyok….
-
Nos nem végeztem elég kutatást…
-
Én sem…nyilván…
-
Veled megtenném…- ejtette el
Nem tudtam válaszolni,mert igazán nem is akartam. Ez a
mondat utalt arra,amit nem akartam hallani. Éppen azért,mert én is kívántam őt
és ez megijesztett. Az ő hotelszobájában folytatódott az este. Beszélgettünk.
Tökéletesen megnyíltam,pedig nem gondoltam,hogy így lesz. Elmondtam a csókot
Markkal. Mintha beszámolóval tartoznék. Pedig nem…
-
Nem biztos,hogy akarom tudni mi volt az este
hátralevő részében- szakította félbe a vallomásom
-
Történetesen semmi….aludtunk…külön…
-
Nem tudom miért,de hiszek neked…- csúszott
közelebb
Éreztem,ahogy szép fokozatosan veszítem el a kontrollt,így
végül megcsókoltam. Tudtam,hogy ha most nem állunk le nem lesz jó vége.
-
Jobb ha mész- néztem rá
-
Azt hiszem igazad van..- ismerte be- de
szeretném leszögezni,hogy soha,de soha nem akartam még ennyire maradni…
-
Seb ezt most komolyan ne….- kértem
kétségbeeséssel a hangomban
-
Jó…már itt sem vagyok csak még egy kérdés…lennél
a nem csak papíron barátnőm?
-
Majd megmondom…- ejtettem el egy halvány
mosolyt,ami valószínűleg a világ legrövidebb ideig tartó mosolya volt.
Miután elment beültem egy kád forró vízbe. Próbáltam
átgondolni a dolgokat,de nem voltam pontosan tisztában azzal,mit is csinálok
éppen. Mark kedves volt hozzám…de vajon miért? Seb iránt pedig olyan sodró
érzelmi lavina kerített hatalmába,amilyen még soha azelőtt…A közelében
egyszerűen nehezemre esett megmaradni annak a racionális Biancának,aki
általában voltam. A gondolatmenetemet kopogás szakította félbe. Magamra
tekertem egy törölközőt,ami épp a kezem ügyébe esett.
-
Seb?Mit keresel itt?
-
Nem akarok tovább várni…veled akarok lenni….
-
Seb kérlek….ezt hagyd abba…- ellenkeztem
miközben próbált megcsókolni
-
Nem vagy valami határozott….tudom jól,hogy te is
azt akarod,amit én….
Bármennyire is igaza volt,nem tehettem meg. Muszáj volt
minden akaraterőmmel ellenállnom. Ekkor sétált a folyosón Britta,és a nyitott
ajtónál meglátta Sebet egy pillanatra.
-
Sebastian…irány a szobádba…mit művelsz úgy
mégis?Te pedig Bianca…hogy lehetsz ennyire felelőtlen…? A holnapi napja múlik
azon,kipiheni-e magát…
-
De hát én nem…- próbáltam védekezni,de nem volt
értelme
