Ahogy egyre közeledett az esküvő napja,kezdtem egyre inkább
feszültté válni. Végül eljött a nagy nap. Csakhogy nem az enyém,hanem Hanna-é.
A csajszié,akinek fogalma sem volt róla,mit él át Seb,hogy mi az ami mosolyt
csal az arcára így 25 évesen és arról sem,mik a céljai jelenleg. Ő a tini
Sebastiant ismerte kifogástalanul. De nem azt,aki Seb valójában volt. A
jelenlegi Sebet én ismertem a legjobban. Mark 10-re jött értem. A gardróbban
matattam. Kiválasztottam egy ruhát,de a fejemben csengett anyukám mondata: Ne
vegyél fel fehéret esküvőre,hacsak nem te vagy az ara…Végül egy kék kis ruha
mellett döntöttem. A hajamat nagy loknikra göndörítettem és egy szolid sminkkel
dobtam fel az összhatást. A cipősszekrényhez mentem,ami a szenvedélyes
cipőimádatomnak köszönhetően teli volt. Kivettem egy sima fekete magassarkút.
Mire kész lettem Mark meg is érkezett.
-
Na hozom a szintet?- léptem ki a szobából
-
Csodálatos vagy…- nézett szinte tátott szájjal
-
Asszem ez volt a cél- mosolyodtam el halványan
Az úton egy szót sem szóltam. Amikor megérkeztünk azonnal
készült rólunk egy csomó fotó. A násznép 3 klikkre tagolódott. Hanna családja
talpig sznobizmusban, pasztell színeket viselve eljátszotta,hogy előkelőbbek
bárkinél. Seb családja a maga vicces kedvességében tündökölt. A harmadik klikk
az volt,amibe mi is tartoztunk és ahova azonnal csatlakoztunk is: A Forma-1-es
csapat.
-
Jó reggelt…Bianca…mesésen festesz- bókolt szinte
azonnal Christian
-
Köszönöm- színleltem mosolyt miközben úgy
éreztem megfulladok…
Markba karolva álltam és úgy tettem,mintha élvezném,ami
körülöttem folyik.
-
Megkeresem a mosdót…- simogattam meg Mark
vállát.
-
Rendben…csak el ne keveredj…- nyomott egy puszit
a homlokomra
Az emeleten benyitottam egy szobába,ahol öltönyös fazonok
álltak.
-
Elnézést…a mosdót keresem…
-
A folyosó végén jobbra…Bia?
-
Seb…nagyon sok boldogságot…
-
Jól nézel ki…- mondta halkan
-
Beszélhetünk négyszemközt?
-
Fiúk…
Mindenki kiment,de nem bírtam megszólalni. Végül megtettem.
-
Nem úgy neveltek,hogy félbeszakítsak egy fehér
ruhás alkalmat,de szerintem téged sem úgy neveltek,hogy a rossz lányt vedd
el…Mármint Hanna nem rossz…csak neked…velem kellene lenned…
-
Kivel jöttél ide?- ölelt meg
-
Markkal…
-
Nos…nincs több kérdésem…megtennéd,hogy lemész?
-
Persze…viszlát drága szerelmem…
-
Szia..- nézett rám értetlenül
Amikor leértem,mindenki engem nézett. Kicsit frusztrált is.
Leültem Mark mellé,aki már nagyon várta,hogy megérkezzek.
-
Már azt hittem elraboltak útközben- nevetett
-
Itt a helyem…- fogtam meg a kezét egy erőltetett
mosollyal az arcomon
Christian is bekapcsolódott a beszélgetésbe.
-
Hát…kezdhetnénk már…kicsit fárasztó ez a
várakozás…még mindig el sem hiszem,hogy Sebastian megállapodik egy nő mellett…hihetetlen…hisz
még gyereknéha…
-
Megállapodni lehet,csak a megfelelő emberrel…a
kor csak egy szám…a viselkedés pedig nem függ össze egyenes arányban azzal,ki
milyen férj lesz…csak mondom…- jegyeztem meg
Mark egy reménykedő pillantást vetett rám,de természetesen
nem rá gondoltam. Egyszercsak felcsendült a nászinduló és Seb az oltár elé
állt. Ekkor Hanna is elindult a sorok között. Nem szóltam egy szót sem és sírni
sem akartam. Már szinte remegtem,de tartottam magam.
-
Minden rendben?- érdeklődött aggódva Mark
-
Minden…- feleltem elhaló hangon
A szertartás szép lassan lezajlott. Mély levegőket vettem
miközben az anyakönyvvezető feltette a kérdéseit Sebnek.
-
Sebastian Vettel…Akarod-e az itt melletted álló
Hannat feleségedül és kitartasz-e mellette egészségben-betegségben,gazdagságban-szegénységben,jóban-rosszban?
Seb körülnézett a násznépben. Egy pillanatra rám vetette a
tekintetét,majd visszafordult és válaszolt.
-
Igen- hangzott a határozottnak tűnő válasz
-
Mark…hazamehetünk?Nem érzem túl jól magam…
-
Legalább egy táncot várj meg velem…
-
Tudod mit?Igazad van…
Megkezdődött az első tánc majd lassú számok követték
egymást. Mark kezét fogva léptem a tánctérre. Megint fotóztak minket és most
már nem is zavart. Vissza akartam vágni amiért Seb így cserben hagyott.
-
Nem tudom,hogy kérdezzem meg,de azt hiszem csak
kimondom…most,hogy Seb már nincs a képben,szeretnélek megkérni,hogy légy a
barátnőm…
-
A válasz igen…leszek a barátnőd Mark
Seb lépett oda hozzám.
-
Beszélhetünk négy szemközt?
-
Gondolom…- játszottam az érdektelent
Egy szerelmi viszony befejezésének rengeteg útja-módja van.
Hűvös megbeszélés, hangos jelenet, álnemes lemondás, vidám
legyünk-ezentúl-barátok típusú búcsú. A mi esetünkben a hűvös megbeszélés volt
a terv. De csak részben sikerülhetett. Hiszen hihetetlenül erős érzelmeim
voltak iránta.
-
Gratulálok…
-
Nem kell megjátszanod,hogy érdekel…
-
Nem játszom meg…Marknak és nekem ez volt az első
közös esküvőnk párként és ki tudja…talán kedvet kapunk majd mi is…de örömmel
tapasztalom,hogy boldog vagy…
-
Nos egy órája még nem ezt mondtad…